Te az a dallam vagy, ami tökéletesen harmonizál velem.

A boldogság nem valami globális jelenség. Élvezem a napsütést, szeretem a virágokat, örülök a kutyámnak. Apró örömökből áll össze az egész.

A legtöbb félreértés abból származik, amikor azt feltételezzük, hogy ugyanazt értjük a szavakon.

Nem lehet elfelejteni azt, hogy valakivel jól érezted magad, hogy az a valaki megváltoztatta az egész világodat. Nem lehet az emlékeinktől megfosztva továbbmennünk, nem szabad magunktól elmarni az egyetlen iránytűt. Azt, ami előre hajt. Egy új boldogsághoz, egy új beteljesüléshez, egy egészen nagyszerű emberhez. Mert, ha elengedjük az emlékeinket, ha elengedünk mindent csak szűnjön már meg az érzés, mert úgy érezzük belehalunk, akkor veszítettünk. Mert valójában csak akkor halunk bele, ha elhisszük, hogy érzések nélkül megtudjuk úszni az életet.

Emlékeztettet valakire. Bár világ életemben gyűlöltem az első találkozásokat, hiszen az én esetemben lehetséges, hogy már megtörtént egyszer. Utálnom kellett volna ezt az első találkozást is, de ez most teljesen más volt. Se nem kínosnak, sem pedig utálatosnak nem volt mondható. Szerettem a percet, amikor először láttam meg őt.