Lehetne jobb az életem, ha legalább itt lennél velem.

Az élet nélküled megijeszt és a világnak egyre kevésbé van értelme. A horgonyomra szükségem van, ami te vagy.

Hát nem érted? Ugyanaz vagy ma, mint akit tegnap szerettem és akit holnap is szeretni fogok.

Elvesztél, ami lehetne rossz, lehetne félelmetes. De most nem az. Mert nem az erdőben, nem valami dzsungelben vagy sivatagban vesztél el. Nem egy hatalmas város zegzugos utcáin, nem egy lélekvesztőben ülve a hatalmas óceánon. Nem rémisztő helyen és nem rettegve vesztél el, hanem boldogan. Mert ennél szebb, jobb, biztonságosabb helyen nem veszhettél volna el. Benne.

Újra és újra eltávolodom tőle. Ő is tőlem. Eltávolodunk egymástól, hogy aztán újra megtehessük ugyanazokat a lépéseket egymás felé. Nem állunk le. Mindig úton vagyunk egymás felé vagy egymástól egyre távolabb.