2016. október 19.

Olyan érzés volt a szemébe nézni, mintha szavak nélkül akarná nekem megmutatni a világot. Azt a világot, amiben benne van. Amiben valamikor régen még én is benne voltam. Nem tudom, hogy meddig álltunk ott a folyosón, de azt akartam, hogy létezzen egy olyan gombféleség, amit ha most megnyomok, akkor örökre itt maradunk. Ő örökké így fog rám nézni, nekem pedig semmi más dolgom nincsen, mint hogy megszokom ezt. Igen, azt hiszem, képes lennék rá.