Minden gondolatnak és érzésnek megvan a maga ideje. Amikor szerelmes voltam, nem érdekelt engem semmi, csakis a szerelem. Akkor is, ha téboly. Akkor is, ha veszélyes. Akkor is, ha halálveszélyes. Nem érdekelt az anyám, az apám. Senki. Csak ő. Ma már boldog vagyok, hogy nem hallgattam senkire és megéltem ezt az őrületet. Utólag az is jó, hogy majdnem beledöglöttem. Rómeót a gyóntatópapja megpróbálja kigyógyítani a szerelemből, de a fiú csak ráüvöltött: „Amit nem érzel, arról nem beszélhetsz!” Rohant a vesztébe, nem hallgatott senkire és meghalt Júliával együtt. A harmonikus, jó párkapcsolatokról egyikük sem tud, sem Rómeó, sem Júlia, de a halálos, örök szerelemről annál többet. Többet, mint a pap. Mindent.