Ha eléggé szeretsz valakit, nem számít az a néhány rossz szokása.
2013. január 30.
Félek, hogy egy napon kisétálsz az életemből és nem hagysz mást nekem, csak óriási ürességet. Félek, hogy nem lesz kihez fordulnom, amikor problémám akad, hogy nem lesz kihez hozzábújnom, ha félek. A szívem egyszerűen megszakadna, ha abban a tudatban kellene élnem, hogy nem érinthetlek többet. Az, amikor hallhatom a hangod, megnyugvást jelent számomra. A mellkasodon fekve érzem az illatod, hallom a szíved dobbanását, ennél nagyobb csodát még azelőtt sosem éltem át. Nincs még egy olyan ember, aki jobban ismerne és ennyire nagy szükségem lenne rá, szeretlek.
2013. január 29.
2013. január 28.
2013. január 27.
2013. január 26.
2013. január 25.
Az a fajta lány vagyok, aki szerelmes olyan fiúba, akit alig ismer. Akinek szerelmes dalok hallgatása közben az ő arca jelenik meg. Aki figyeli, bármerre is megy. Az a fajta lány, aki nem jut könnyen túl a dolgokon. Aki magát marcangolja, amikor valaki nem szereti viszont. Aki álomba sírja magát, mert nem érzi magát elég jónak, de ugyanakkor én az a fajta lány is vagyok, aki erős. Aki kisírja a szemeit ugyan, de megtiltja magának, hogy másnap reggel újra hulljanak. Aki zenét hallgat és teli torokból énekli, mert ehhez van kedve. Az vagyok, aki soha nem lesz más, csak is önmaga.
2013. január 24.
2013. január 23.
2013. január 22.
2013. január 21.
2013. január 20.
2013. január 19.
2013. január 18.
2013. január 17.
2013. január 16.
2013. január 15.
Szeretek vele lenni, a világ legegyszerűbb dolgait csináljuk. Már az elejétől tudom, hogy milyen szerencsés vagyok, mert te voltál az első fiú, aki nem azzal foglalkozott egyfolytában, hogy lenyűgözzön. Elfogadtad magad olyannak, amilyen vagy, de még ennél is fontosabb, hogy engem is önmagamért szeretsz. Semmi más nem számít.
2013. január 14.
2013. január 13.
Sokszor hallottam már azt a mondatot, hogy a jelenben kell élni és felesleges a múlttal foglalkozni. Amikor valaki azt mondja, hogy értelmetlen a múlttal foglalkozni, hiszen azt már nem lehet megváltoztatni, ezáltal azt gondolja, az segítene rajta, ha a múltat megváltoztathatná. Azt hiszi, hogy a múlttal kapcsolatos egyetlen lehetősége az volna, ha azt meg nem történté tehetné vagy átírhatná, de mivel ez lehetetlen, nincs dolga ezzel. A sejtjeink azonban őrzik a múltunkat, így az hatást gyakorol a jelenünkre. Ezért érdemes a múlttal foglalkozni, feldolgozni, elrendezni, amennyire a jelen szempontjából szükségünk van rá. A múltat azért kell a helyére tenni, hogy a jelenben élhessünk.
Ilyenek vagyunk, tudjuk hogy nem lehet és mégis akarjuk. Tudjuk, hogy fájni fog és mégis belesétálunk. Persze, hisz imádjuk a csapdákat, a veszélyt, a kihívást, mi nők meg főleg. Mert mi kell nekünk, csak az, ami nem szokványos, ami nem egyszerű, ami bonyolult, ami más, mert azt hisszük, hogy majd nekünk egyszerű lesz, nekünk menni fog. Aha, csak egy aprósággal elfelejtünk foglalkozni, mégpedig azzal, hogy az elején megéreztük, hogy ez is olyan lesz, mint a többi. De valamiért még mindig nem hallgatunk az érzéseinkre, pedig mennyi csalódástól kímélnénk meg magunkat, de végül is, pofonból tanul az ember.
2013. január 12.
2013. január 11.
Valamiért mindig képesek vagyunk elhinni, hogy ez más lesz. Megint, újra meg újra, hogy ő most jó lesz, nem fog mindent összekuszálni, megbántani, összetörni. Aztán megint csalódunk és már nem is értjük, hogy miért hiszünk újra, hogy honnan van erőnk ahhoz, hogy újra fel tudjunk állni. Leporoljuk magunkat, felhúzzuk cipellőnket és tovább tipegjünk. Kezdetben megtörten, csalódottan, hitetetlenül. Ám idővel valami mégis történik. Megtörik a jég, jön egy mosoly meg még egy, aztán úgy a harmadiknál már nem tudod figyelmen kívül hagyni. Van, ami nagyobb, mint te. Hatással van rád és nem tudsz ellene mit tenni. Akaratlanul is magad mögé hajítod a lakatot, kinyitod a szíved, mit sem törődve azzal, hogy mit kockáztatsz, hogy talán ez is egy a többi közül.
2013. január 10.
2013. január 9.
Egy értékes srác, aki nem lép le egy hónap után, hogy keressen egy jobb lányt. Aki nem csak fizikai dolgokat akar tőled. Aki tisztel téged és minden döntésedet. Aki megérti, hogy a család és az iskola a legfontosabb. Aki nem szakít el a barátaidtól, aki nem hoz zavarba mások előtt. Aki ugyanúgy beszél veled személyesen is, mint ahogy ír üzenetben és aki feltétel nélkül szeret.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)