Persze, nem jó folyton csak menekülni, de megállni még egyedül nem merek.

Azért vagy, mert nem tudlak elfelejteni. A szemeimben őrizlek, a füleimben őrizlek, minden hűséges és makacs érzelmemben.

Arra készülök, hogy elhagyjam magam. Annyi mindent elhagytam már az életben, az nem lehet, hogy éppen magamat ne legyek képes elhagyni.

Ez majdnem szerelem volt. Az ilyen majdnem dolgoktól ennyire rossz az életem.

Több álom kell nekem és kevesebb élet.